Belépés / Regisztráció
Felhasználó név
Jelszó
 
 Emlékezz rám
Elfelejtettem a jelszót
REGISZTRÁCIÓ
 

Öregedő emberiség

 
Öregedő emberiség

Az egész emberiség öregszik, a születéskor várható élettartam négyévente egy évvel lesz hosszabb. A század közepére a fejlett országokban a születéskor várható élettartam eléri a 100 évet.


A 65 éven felüliek számaránya különösen gyorsan nő. Az egész emberi történelem összes 65 éven felüli személyének kétharmada él jelenleg a földön. A század közepére a fejlett országokban a születéskor várható élettartam eléri a 100 évet, és az emberiség kétharmada nyugdíjas lesz: ez lesz egyfelől „az emberi civilizáció diadala” (1), másfelől beláthatatlan nehézségek forrása. Csak egyetlen példa: amennyiben nem sikerül az Alzheimer kór mágikus gyógyító piruláját felfedezni, akkor az Egyesült Államokban a jelenlegi 4 millió helyett két évtized múltán 14 millió demensről kell majd gondoskodni – és az Alzheimer betegség csak egy a sokféle önellátásra képtelenné tevő betegség közül. Életbevágóvá vált nekünk magunknak és a társadalomnak egyaránt, hogy a robbanásszerűen növekvő élettartam harmadik harmada is élhető és értékes legyen.

A történelem előtti korokban egy ember 25 évet élt, a római birodalomban már megélték a harminc évet is, az Egyesült Államokban, pedig 1870-re 40 év lett az átlagos élettartam. Kétszáz évvel ezelőtt még a nők nagy része meghalt a húszas éveiben valamilyen szülési szövődmény következtében. Az élet és a fejlődés szempontjából egyéni létünk egyetlen értelme sokáig csak az volt, hogy próbára bocsátottunk néhány, a faj túlélése szempontjából esetleg érdekes genetikai kombinációt: ezek göngyölege az örökítés feladatának megszűntével gyorsan bekerült az anyatermészet gazdaságos „recycling” gépezetébe- ebből a szempontból az öregedés csak a „recycling” előkészítése.

Az elöregedés nem csak a fejlett országok gondja, az egész emberiség öregszik: a WHO előrejelzése szerint a század közepére a születéskor várható élettartam globálisan is eléri a 75 évet.
Benjamin Gompertz brit aktuárius 1825-ben tudatta a világgal, hogy a halálozási arányszám a korral exponenciálisan nő, nyolcévenként megduplázódik. Azt is felismerte ugyanakkor, hogy ez a növekedés az öregkorban lelassul. A jelenséget késő öregkori halálozási decelerációnak, vagy késő öregkori halálozási platónak nevezzük.

Gompertz törvénye alapvetően továbbra is érvényes maradt ugyan, de a születéskor várható élettartam az elmúlt 160 évben évente negyedévvel nő. Ez a folyamat nem lassul, ezért matematikai modellek alapján biztosra veszik, hogy az elkövetkező ötven évben a fejlett országokban várható élettartam eléri majd a hihetetlennek tűnő száz évet, és az emberi élet végső határát 113-124 évre teszik. (2)

2001-re a világ népessége elérte a 6, 1 milliárdot, és évente 1, 3%-kal, közel 80 millióval gyarapszik. A növekedés felét India (21%), Kína (12%), Pakisztán (5%), Nigéria (4%), Banglades (4%) és Indonézia (3%) adja. 2050-re a világ népessége 7, 9-10,9 milliárd lehet. A fejlett országokban jelenleg 1,2 milliárd ember él, népességük várhatóan csökken: Japán és Németország lakossága 14%-kal, Olaszországé és Magyarországé 25%-kal, Oroszországé, Grúziáé és Ukrajnáé 28-40%-kal lesz kevesebb. A 60 éven felüliek száma a mai 606 millióról 2050-re közel 2 milliárdra gyarapodik. A jóslatok szerint, az ún. dependencia arányszám (vagyis a hatvan éven felüliek aránya a dolgozókhoz viszonyítva 2050-re 40% lesz Japánban. (3)


1 | 3 tovább